Olvasásra ösztönző vetélkedőt indítottak 2011. év végén Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár szervezésében. A Könyvkaland című játékban háromszéki 5–6., illetve 7–8. osztályosok vehetnek részt.
A többfordulós verseny döntője 2012 februárjában, a könyvtár névadója, Bod Péter születésének 300. évfordulóján lesz. A feladatok teljesítéséhez különböző irodalmi műveket kell elolvasni, többek között a Vándorokat is.
További részletek itt olvashatók:
http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/11/indul-konyvkaland-start-la-aventurile.html
2011. december 31., szombat
2011. december 21., szerda
Vers mindenkinek
Félig véletlenül akadtam rá Dsida Jenő e nagyszerű versére, talán másnak is tetszik majd:
Robinson
Robinson áll a tenger partján.
Háta mögött a zord sziget,
zúgó erdő, kúszó liánok –
és nézi, nézi a vizet.
Szemén rezeg a Magány könnye,
de arca sötét és konok:
hiszen csak tegnap rémítették
a fölfedezett lábnyomok.
Önnönlelkének papagája,
lenyűgözött bús szelleme
„Szegény Robinson”-t rikácsol rá,
s minden iszonyattal tele.
Rémekkel ijesztik az éjek,
a sziget lábujjhegyre áll,
feléje hajlik, fojtogatja:
Ezerszer jobb tán a halál!
És áll, csak áll a tenger partján,
háta mögött a zord sziget,
kúszó liánok, sötét erdő, –
és kémleli a nagy vizet.
A kék habok közt felmorajlik
valami zsongó halk remény,
s a Magány foglya térdre hull
a tenger sivár fövenyén.
A láthatatlan messzeségben,
melyet már annyi álma rótt,
megérez és körülcirógat
egy eljövendő kis hajót.
Robinson
Robinson áll a tenger partján.
Háta mögött a zord sziget,
zúgó erdő, kúszó liánok –
és nézi, nézi a vizet.
Szemén rezeg a Magány könnye,
de arca sötét és konok:
hiszen csak tegnap rémítették
a fölfedezett lábnyomok.
Önnönlelkének papagája,
lenyűgözött bús szelleme
„Szegény Robinson”-t rikácsol rá,
s minden iszonyattal tele.
Rémekkel ijesztik az éjek,
a sziget lábujjhegyre áll,
feléje hajlik, fojtogatja:
Ezerszer jobb tán a halál!
És áll, csak áll a tenger partján,
háta mögött a zord sziget,
kúszó liánok, sötét erdő, –
és kémleli a nagy vizet.
A kék habok közt felmorajlik
valami zsongó halk remény,
s a Magány foglya térdre hull
a tenger sivár fövenyén.
A láthatatlan messzeségben,
melyet már annyi álma rótt,
megérez és körülcirógat
egy eljövendő kis hajót.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)